Immár 10 éve hogy megszavaztuk EU tagok szeretnénk lenni és ebből következően 9 éve tagok vagyunk. Ennek élvezzük előnyeit szenvedjük hátrányait, használjuk is meg nem is lehetőségeit. Hogy senki ne vegye magára másénak érzett ingét: a szavazásra jogosultak 45,62%-nak 83,76%-a rakott x-et az igenhez. Értelmes választás lett e volna az ellenkezője vagy egyáltalán lett e volna más választás? Ezt a túl sok ha és volna miatt felesleges feszegetni. Abban viszont biztos vagyok , hogy nem volt a nagyközönség tudatában annak, hogy pontosan mit vállal és milyen lehetőségei származnak a tagságból. (Ez lehet az akkori részvételi hajlandóságból is látszik). Sőt valószínűleg sokunknak nem teljesen tiszta ma sem. És ez valószínűleg nem is a véletlen műve.
Talán sokan tapasztalták immár sok éve hogy levelesládájukat megtöltik időnként tájékoztatásnak mondott önreklámozó, teljesen szubjektív, hazugságoktól sem mentes kampányszeméttel az adófizetők sok-sok pénzéből, az objektív tárgyilagos tájékoztatás (vagy ehhez hasonló ha egyáltalán van ilyen) amire szükség lenne teljességgel hiányzik. Az EU-s alapismeretekkel is ugyanez a helyzet. Persze lehet utánajárni, felhívni az illetékes szerveket tájékoztatásért, erről szóló honlapokat böngészni vagy akár tanulni is valamely intézményben, mindenki maga tudja erre mennyi időt szakít vagy tud szakítani az életéből, illetve hozzá fér e ezekhez az információs forrásokhoz.
Már az is rendhagyó persze, hogy valaki felteszi a szorgalmas többség részéről: "Hogy ugyan miért vagyunk tagok, ha már ennyi bajunk van ezzel az EU-val?" rendre azt a választ kapja a döntéshozói körökből, hogy Magyarország mint olyan az bizony Európa része és hát nem engedhetünk az európai értékrendekből. S bár ez nagyon szépen hangzik, azért mégis csak jobb lenne tisztában lenni azokkal a lehetőségekkel és kötelezettségekkel amit az EU tagság jelent.
Mi is lenne tehát az EU fő nemes célja? Nem más mint a közösen elérhető jólét, jobb életminőség, és ezért éri meg gazdasági oldalról lemondani a függetlenség és önállóság egyes szeletkéiről, és belemenni az egymásra utaltság állapotára.
És mi az ami ebben a formában ezt a nemes célt ki tudja szolgálni? Az nem más mint az EU 4 alapelvének (alapszabadságának) teljes körű alkalmazása, amelyek a következők:
Áruk szabad áramlása - amely szerint biztosítani kell bármely tagállam bármely vállalkozása számára, hogy egymás piacain egyenlő értékesítési feltételekkel árulhassák termékeiket. Tilos a behozatalra és a kivitelre vonatkozó mindenféle mennyiségi korlátozás illetve azzal egyenértékű korlátozás alkalmazása továbbá vám és azzal azonos hatású díj. És ezáltal fölösleges minden nemzetgazdasági elvek alapján történő piacvédelem.
Tőke szabad áramlása - mely szerint minden EU-s természetes személy vagy jogi személyhez köthető tőkemozgás vagy diszkrimináció bármely formája tilos és így szabad befektetésekhez tartozik mindennemű ingatlan és így a föld vásárlása is, amelyet még néhány tagállam, mint a mienk is időleges engedménnyel korlátozhat.
Szolgáltatások szabadsága - szerint valamennyi tagország szolgáltatója valamennyi tagország területén megkülönböztetés nélkül a helyi szolgáltatókkal megegyező elbánásban kell, hogy részesüljön. Biztosítani kell a szolgáltatásra való jogot és annak gyakorlását, csak olyan követelményekhez köthetők a szolgáltatások gyakorlása amely nem diszkriminatív a szolgáltató anyaországát tekintve. A szolgáltatók ez irányú jogait meg is erősítették 2006-ban egy részletező szolgáltatási irányelvvel, mivel a tagországok nehezen alkalmazzák ezt az irányelvet különösen a pénzügyi- ,biztosítási- ,befektetési- és bankszektorban, de gondolhatunk itt például az energiaszolgáltatókkal kapcsolatos problémákra is.
Személyek szabad mozgása - amely alapján bármely EU-s állampolgár formalitások nélkül lépheti át az adott tagországok országhatárait, és ott tartósan meg is telepedhet és ebből kifolyólag jogosult az adott ország állampolgárait megillető szociális rendszer szolgáltatásaira is. A személyek szabad mozgásához és letelepedéséhez értelemszerűen hozzátartozik a munkaerő szabad áramlása is. Itt szintén él a tagországok egy része ideiglenes korlátozásokkal.
És miért pont ez a 4? Mert ez a négy a kulcsa annak, hogy az egyes tagországok minél könnyebben minél nagyobb piacon tudjanak tevékenykedni, elősegítve a tartós növekedést és gazdasági fellendülést. És e szerint bármely 4 alapszabadság akadályozása vagy korlátozása negatívan kihat a többire is, és így az elsődleges cél megvalósulását hátráltatja.
És akkor el is értünk ahhoz, hogy így 10 évvel a szavazás után miért is jutott eszembe nekem erről szájbarágós tanmesét írnom. Én úgy látom, hogy a mi tagországunk nem igazán tudta eddig megfelelően kihasználni a tagságban rejlő lehetőségeket a kötelezettségeit viszont egyre inkább nyögi. Így 9 év tagság után nem épp egy tündérmese és nem egy sikertörténet ami a mi nemzetgazdasági oldalunkról végbement. Más tagországok viszont nagyon jól éltek a 4 alapjog adta lehetőségekkel. Magyarország csatlakozását tekintve kiszélesítették piacaikat és beléptek azokba a gazdasági szegmensekbe helyünkre ahol mi nem tudtunk vagy nem akartunk versenyképesek lenni. Úgy gondolom sem gazdaságilag de leginkább fejben nem voltunk felkészülve erre a tagságra. Igen fejben, mert mint minden más, ez is az egyénen múlik a politikustól kezdve a cégvezetőn át a hétköznapi vásárlóig. A saját bőrünkön érezhetjük mint adófizetők, hogy nagyon drága az a "szabadságharc" amit a felkészületlenségünk miatt például a korábban elvesztett, eladott szolgáltatói és energiapiac visszaszerzéséért vívunk. És minden ezt elősegítő felülről jövő intézkedés szembe megy azokkal az alapelvekkel amelyeket önként vállaltunk. Az a szolgáltatás és árú választék persze mindenkinek tetszett ami a a csatlakozással együtt jött, de azért gondolom az mindenkinek egyértelműnek kellene lenni, hogy magyar termék, szolgáltatás választása magyar munkahelyet jelent, külföldi meg külföldit. És amikor bemegy valaki a német üzletláncba olaszt venni vagy fordítva gondolja meg nem jobb e a magyar, mert az EU csak lehetőséget ad a jobb életre ahogy a többi EU-s állampolgárnak is igyekszik megteremteni többek közt Magyarország csatlakoztatásával, de azzal hogy mi ezzel a tagsággal mit nyerhetünk és mit kell feladnunk azt már nekünk kell tudni.
