Azt hiszem, az a pár dolog ami álltalában rögtön eszünkbe jut Hollandiáról az Észak-Hollandiában biztos megtalálható. Bár se tengert elkülönítő óriásgátakat se tulipánmezőket nem volt alkalmam megtekinteni, Amszterdamot én sem hagyhattam ki. De ha valaki megkérdezi mi volt az a dolog ami egyöntetűen jellemzte Észak-Hollandiát, akkor a kis piros téglát mondanám.




Amszterdam

    Mivel a város látványosságait sok lenne részletezni és egyébként is remek ajánlók olvashatók, csak egy-két érdekességet mondanék.
A város névadója az Amstel folyócska, amely egyébként Amszterdam állítólagos egyetlen természetes vizes közege, mivel természetesen mind az összes csatorna és a régebbi és a legújabb városrészt elválasztó nagy tó mesterségesen lett kialakítva. A tó valaha az Északi-tenger nagy öble volt, de 1932-ben ezt lezárták és tavat hoztak létre, mert a tengerszakasz elzárása lehetővé tette azt, hogy a város megmeneküljön a gyakori áradásoktól, és hogy a tengerfenék egy részét kiszárítsák. A várost egyébként az Északi-tengerrel és a Rajnával is csatorna köti össze.



Amszterdam területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a csatornák fölött átívelő hidak (kb. 1300 db.) kapcsolnak össze egymással. Így a várost méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.
Amszterdam fénykora valamikor a 16. században kezdődőtt amikor a holland kereskedők elkezdték bejárni a világ tengereit és gazdagon, áruikkal megrakodva e kikötöbe tértek vissza. Azt hiszem ez magyarázatot ad a város építkezésének jellegére. A városban egykor épült házakat tulajdonképpen elsődlegesen raktárnak használták és csak másodlagosan lakóháznak. Az árúk raktárhoz szállításának legegyszerűbb módja értelemszerűen a csatornán való csónakáztatás volt. Így ahogy nőtt a kereskedelem és az amszterdami lakosság, mind mind újabb csatornák épültek partjaik telizsúfolva a keskeny házacskákkal. Mivel valószínűleg saját dolgát megkönnyítve mindenki csatornapartra szeretett volna kerülni, nagy versengések mehettek a helyekért. Aminek eredménye a tipikus keskeny egymáshoz épült többszintes házak tömkelege. Széles csatornaparti házakat nem igazán találni, csak a luxusnegyedekben. Ebből az építkezési módból persze később valószínűleg tradíció lett. Így keveredik a régi építészet a modernnel.
 
Az újabb építésű házak tetején is megtalálható az árúk felvonását segítő kiálló csigás gerenda, és valószínűleg használják is, ha valamilyen nagy teher, berendezés kerül valamely épületbe, amelyet nem lenne egyszerű felvinni a keskeny lépcsőkön, vagy egyszerűen nem fér fel.

A város csatornáinak mentén szinte mindenhol lakóhajókat találhatunk. Számuk kb. 2500-ra tehető.  Mivel e szállás nagyon népszerű, a túlzsúfoltság veszélye miatt már egy ideje rendeletben tiltják újabb lakóhajók betelepítését.
Aki városnéző körútra indul Amszterdamban, mindenképp ajánlom, üljön be a pályaudvar mellől induló turistahajók valamelyikére. Egy órás látványgazdag kirándulást lehet tenni a város csatornáin, érintve minden lehetséges nevezetességet, 4 nyelvű idegenvezetéssel, 19 €-ért.

A közlekedés forradalma?

Ha van valami amiben a hollandok biztos élenjárnak akkor az a közlekedés és a közlekedéshez való hozzáállás. Állítólag Hollandiában 2 percenként lába kél egy biciklinek. De úgy gondolom ennek nem a közbiztonság hiányossága az oka.



                                 Bicikli....

 

                                ..... bicikli .....
  


              .... hol is hagytam a bringámat ???

Bárhová akarsz Hollandiában eljutni, bicikliút biztos vezet oda. És a hollandok élnek is a lehetőséggel. Amszterdamban forgalmának is kb. felét a biciklisforgalom adja, a maradék a kiválló tömegközlekedést használja. Autóba csak az ül, akinek nagyon muszály.


Amszterdamban a nagy öblön (tó) keresztül folyamatosan járnak a kompok hogy összekössék a város új és régi részét, ingyenesen fuvarozva a biciklis és gyalogos forgalmat.

Hollandiában jellemző közlekedési rend: külön sáv busznak, autónak, kerékpárnak plusz járda. Nem tűnik bonyolultnak, mégis itthonról nézve baromi fejlett közlekedési struktúra. :)
És a sinbuszt még nem is említettem. Jelen esetben Amszterdamot, Schiphoolt és Haarlemet összekötő helyközi buszjáratról van szó, amely többnyire forgalomtól teljesen mentesítve, saját kiépített pályán halad, gyakorlatilag úgy, mint egy vasútvonal, csak ez busz! Nem tom tetszik-e érteni? :)

Zandvoort - A panelblökik álma

Aki arról álmodik, hogy panellakásának ablakából kinézve homokos tengerpartot csapdosó hullámokban gyönyörködhessen, az Zandvoortban jó helyen jár. Ottjártamkor kissé úgy nézet ki a part mint egy jól sikerült mosóporreklám (habos), de strandolásra a jellemző időjárás szerint sem különösebben alkalmas. Viszont aki lakótömbben kutyát tart, annak a hol sétáltassak? kérdés nem okoz különösebb fejtörést.

Szélmalom Haarlemben


Állítólag az, hogy milyen pózban lett megállítva egy szélmalom, jelentéssel bírt. Elsősorban arra nézve miért nem működik. Pl. máshogy állították meg betegség, haláleset, új gyermek születése esetén.

Aki mégis hiányolná a tulipánokat, itt egy kép a Haarlemi piacról.: